Számvető Könyvklub: Yuval Noah Harari: Sapiens - Számvető

A Számvető Könyvklub következő alkalmán a Sapiensről, az elmúlt évek egyik legfelkapottabb könyvéről, fogunk beszélgetni. Yuval Noah Harari jelenleg a Jeruzsálemi Héber Egyetemen tanít történelmet, 2011-ben (angolul 2014-ben) megjelent Sapiens című könyvével szerzett világhírt és lett kormány- és államfők, valamint cégvezetők és gazdasági fórumok gyakori vendége. Nem véletlenül ajánlotta a könyvet, egymástól függetlenül, Bill Gates, Barack Obama, és Mark Zuckerberg is.

Megérdemelt a hírnév, a könyv egy kiváló szintézise a tágan értelmezett emberi történetnek, az emberré válás történelem előtti idejétől napjainkat meghatározó sorsformáló eszmékig. A könyv fülszövege szerint:

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá…

A könyvről részletesen


A Sapiens nem hagyományos értelemben történelemkönyv, nem a történelem iránt érdeklődők számára íródott, hanem mindenkinek, aki jobban szeretné érteni a világ működését. A könyvben nincsenek évszámok és nem események kronologikus felsorolása, hanem sokkal inkább magának a fajnak a története.

Harari négy részletben tárgyalja történelmünket négy nagy „forradalom” mentén. Az első ezek közül a kognitív forradalom, az emberi gondolkodás drasztikus fejlődése, mely lehetővé tette egy jelentéktelen majomszabású állat számára, hogy meghódítsa a bolygót. A részben megismerhetjük rég elveszett fajtestvéreinket és ízelítőt kapunk a természettel harmóniában élő ősember módszereiről, legfontosabb ezek közül, hogy kiírt mindent, ami az útjában kerül.

A második rész a mezőgazdasági forradalmat tárgyalja, ennek során lett a vándorló ősi közösségből letelepedett civilizáció. Ezeknek a civilizációknak a leszármazottjaiként hajlamosak vagyunk egyértelmű pozitívumként gondolni erre a fordulatra, de a szerző rámutat, hogy bár fajként valóban előnyös változások történtek, az egyének szintjén korántsem ilyen egyértelmű a helyzet.

A harmadik szegmens az emberiség nagy egyesítő hullámait veszi sorra, olyan eszméket és eszközöket, amik segítették a töredezett közösségeket nagyobb és hatékonyabban együttműködő egységekké szervezni. Bemutatásra kerül hogyan járultak hozzá a birodalmak fajunk előrejutásához és, hogy mi a vallások egyesítő szerepe. Végül, megismerteti velünk Harari az emberiség eddigi legsikeresebb egyesítő eszméjét, melyet a világ minden országa és kultúrája magáévá tett. Ez pedig nem más, mint a pénz.

Végül, a tudományos forradalom kerül górcső alá. A részben a tudomány és gazdaság, pénz, vallások és irányadó ideológiák összefonódása az amiről többet tudhatunk meg. Pénzügyileg tudatos olvasóként a kapitalizmusról és ennek vadhajtásáról, a konzumerizmusról, szóló fejezetek lehetnek különösen érdekesek számunkra. De, az is hasznos lehet, ha megtudjuk van-e különbség a drogok által kiváltott és a természeten elért boldogság között.

Mit ad nekünk ez a könyv


Ez lesz a harmadik alkalom, hogy elolvasom a könyvet és Dani is olvasta már korábban. Nem véletlenül válogattuk be a könyvklubba. Az első olvasás után azt éreztem, hogy nem volt rossz könyv, de nem ért fel a hypehoz. Viszont, ezután valami furcsa dolog történt. Ahogy teltek a hetek és hónapok, azt vettem észre, hogy vissza-visszatérnek gondolatok és példák a könyvből. Sokszor beszélgetéseim közben is megemlítettem ezeket és rendszeresen, ha valamilyen hírt olvastam, vagy eseményről hallottam eszembe jutottak azok a dolgok, amiket itt olvastam. Egyszóval, velem maradt a könyv úgy, mint csak a legjobb könyvek tudnak az emberrel maradni. Ezért éri meg elolvasni.

 A legérdekesebb gondolatok talán azok, amik az emberi fejlődés széles körben elfogadott nézeteit kérdőjelezik meg. Például, hogy a mezőgazdasági forradalom jó volt az emberek számára vagy, hogy a birodalmak elnyomó rendszerek voltak, amik csak megvetést érdemelnek. Emellett, beindítják az ember fantáziáját azok a felvetések is, hogy sok közös van az óegyiptomi Ré istenségben és a Facebook cégben, vagy az, hogy a nagyhatalmú mágusok köztünk járnak, csak jogászoknak hívják őket.

Ha felkeltettük a figyelmeteket, akkor gyertek el a következő Számvető Könyvklub alkalmunkra, melyet a Szatyor Bárban (Budapest, Bartók Béla út 36.) fogunk megtartani, 2019. szeptember 10-én 18.00-tól. Csatlakozzatok a Facebook eseményhez is!


Tetszett a cikk? Iratkozz fel és minden héten elküldjük legfrissebb cikkeinket!


Kategória: Könyvklub

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.