Korábban már bemutattunk olyan befektetési lehetőségeket, mint a kötvények és befektetés alapok. Most szeretném egy sorozatban bemutatni, hogy mit érdemes tudni a részvényekről. Már gimnazista korom óta nagyon érdekelt a tőzsde világa. Tetszett, hogy valaminek az ára változhat egyik másodpercről a másikra és én ebből profitálhatok. Mégis félve tettem meg az első lépéseket, hiszen az egész olyan bonyolultnak tűnt. Remélem ezzel a részvényes cikksorozattal, segíteni tudok abban, hogy magabiztosabban mozogj, ha részvénybefektetésről van szó.

Mi az a részvény?

Kezdjük a definícióval. A részvény egy olyan befektetés, amely tulajdon és egyéb jogot testesít meg egy vállalatban. Lényegében egy vállalat résztulajdonosa lehetsz annak minden előnyével és hátrányával. Még olyan nagynevű vállalatoké is, mint Apple, McDonalds vagy Tesla. Ahogy az angol terminológia szereti használni: „nem egy részvényt vásárolsz, hanem a vállalatot”. Már maga a tény, hogy résztulajdonosok vagyunk egy vállalatban, elég vagány lehet, de befektetőként azért ennél többet szeretnénk. Profitálni is szeretnénk ebből az osztalékon vagy részvényárfolyam növekedésen keresztül. Jó esetben ez egy win-win szituáció, hiszen a vállalat így extra tőkéhez jut, amit a működésébe tud fektetni, ami extra nyereséget termel, amit a részvényeseknek osztalék formában kifizet. Mindenki jól járt.

Egy részvénytársaság lehet:

  • Zártkörűen működő: Részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére és csak az alapító okiratban meghatározott kör vásárolhat.
  • Nyilvánosan működő: Részvényei be vannak vezetve a tőzsdére és azon keresztül bárki kereskedhet azzal. A továbbiakban főleg ezekről fogok beszélni.

Nyílt részvénytársaságok papírjait a tőzsdéken keresztül tudod megvenni, mint például Magyarországon a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) vagy Amerikában a New Yorki értéktőzsde.

Hogyan profitálhatsz a részvényből

Ezeknek a megvétele vagy eladása brókereken keresztül történik, akik ezért költséget számolnak fel, ami majd fedezi többek közt a jutalékukat is. Ebből egyenesen következik az, hogy ne bízz meg teljesen a brókerben, hiszen az ő érdeke az, hogy minél többször forgasd meg a pénzed, így növelve az ő jutalékát. Szerencsére a mai világban az online brókereken keresztül alacsony költségek mellett kereskedhetünk.

Egy részvény aktuális értéke mindig azon múlik, hogy mennyiért hajlandó azt valaki megvenni. Ha a vállalat, amelynek a részvénye a tulajdonunkban van, jó kilátásokkal rendelkezik a piacon, akkor lehet, hogy valaki hajlandó többet fizetni a mi általunk megvásárolt árnál, amely automatikusan hasznot generál számunkra. Viszont, ha akkor kényszerülsz eladásra, amikor csak alacsonyabb áron hajlandóak megvenni, mint amennyiért azt Te megvásároltad korábban, akkor veszteséggel leszel kénytelen eladni a részvényt. Befektetők, akik a részvény hosszútávú tartása mellett döntenek, azok gyakran osztalék kifizetésben is részesülhetnek, amely a vállalati nyereség kifizetésének egy formája. Így ezen befektetők nem csak az árfolyamnyereségből profitálnak, hanem bizonyos időközönként a vállalat nyereségéből is megkapják a maguk részét.

Akármennyire is jól hangzik tulajdonosnak lenni egy vállalatban, nem tanácsos csupán egy részvénybe fektetni minden megtakarított pénzünket. Ebben az esetben a teljes portfoliónk teljesítménye egy vállalat teljesítményén fog múlni. Ha vállalat problémákkal szembesül, akkor a részvényed értéke esni fog és csőd esetén akár az egész megtakarításodat elvesztheted csak azért, mert nem diverzifikáltál megfelelően. Erre számos példát lehet mutatni, mint Enron, Lehman Brothers, Kodak.

Mennyire tartunk részvényeket?

A részvények alapvetően nem tartoznak a kedvelt befektetési formák közé. Jól látszik az alábbi ábrán, hogy Magyarországon a megtakarítások 2,1 százaléka van csupán részvényekben. De mégis mi lehet az oka annak, hogy így kerüljük ezt a befektetési formát?

Magyarok részvények aránya a megtakarításban
  • A tudás hiánya: A legtöbb ember nem szeret pénzügyekkel foglalkozni és soha nem ássa bele magát a részvénypiacokba annyira, hogy magabiztosan tudja megvásárolni egy vállalat papírjait. Ahhoz, hogy egy részvény kockázatát jól tudjuk mérlegelni sok tényezőt kell megvizsgálnunk, amihez elengedhetetlen az alaptudás a témában.
  • Nincs tőkevédelem: Mindenki nagy hozamot akar, a tőke kockáztatása nélkül. Felfele a határ a csillagos ég, cserébe elveszíthetjük minden befektetett pénzünket.
  • Materiális eszközök előnyben részesítése: Nehezen tudunk megvenni egy olyan dolgot, amit évtizedekig csak hagyni kéne nyugodtan és nem csinálni vele semmit. Sokkal inkább szeretjük kielégíteni az azonnali szükségleteinket, ezért készpénzt tartunk, hogy rögtön megvehessük álmaink házát, utazását, autóját stb.
  • Tőke hiánya: Az államkötvénnyel vagy betéttel ellentétben nagyobb tőke szükséges ehhez. Mivel egy részvénybe fektetni kockázatos, ezért akkora tőke szükséges, amivel már több részvényt is megtudunk venni (20+), létrehozva egy kellően diverzifikált portfoliót.
  • A veszteségtől való félelem: Gyűlölünk veszíteni. És nem csak, ha pénzről van szó. Az ember alapvetően kerüli a kudarcokat. A tőzsde világa pedig nem fog kímélni és gyakran szembesülhetsz a kudarccal a veszteségeiden keresztül.
  • Lustaság: A részvény vásároláshoz tájékozódni kell. Egy jó befektető elolvassa a vállalat beszámolóit több évre visszamenőleg, megnézi, hogy mit írnak az interneten, megvizsgálja a felsővezetőket és a vállalat kilátásait. Ráadásul a munkának nincs vége azzal, hogy megvettük a részvényt. Utána is érdemes folyamatosan nyomon követni a vállalat eredményeit és híreit. És valljuk be, a legtöbben nem szeretnénk ezzel foglalkozni. Mondja meg nekünk valaki hova tegyük a pénzünket és minél kevesebbet kelljen foglalkozni ezzel és persze még hozzon is szép hozamot.

Összegezve

Pontosan a fent leírtak alapján a részvény vásárlás egyáltalán nem való mindenki számára. Ha nem szeretsz pénzügyekkel foglalkozni és vállalatokat elemezni, akkor az egyedi részvényvásárlás nem a Te asztalod lesz. Persze enélkül is lehet rövid és hosszútávú sikereket elérni, de ez leginkább a szerencsén fog múlni. Hiszen amíg nem diverzifikálsz kellően addig magas kockázatnak leszel kitéve.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel és minden héten elküldjük legfrissebb cikkeinket!



3 hozzászólás

Klafa · július 2, 2019 - 10:29 de.

“Jó esetben ez egy win-win szituáció, hiszen a vállalat így extra tőkéhez jut” Nem értem, mi által jut a vállalat extra tőkéhez?

    Számvető Dani · július 2, 2019 - 10:20 du.

    Amikor egy cég úgy dönt, hogy bevezeti részvényeit a tőzsdére (IPO: Initial public offering) és részvényeket bocsát ki, akkor ezzel olyan tőkét von be, amit később fel tud használni az üzlet fejlesztésére, mint újabb beruházások, külföldi terjeszkedés stb. Így a befektetők által fizetett ellenérték az elsődleges kibocsátás után a vállalaté lesz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.