A LEGO-t talán senkinek sem kell bemutatni, saját vagy gyerekeink kedvelt játéka, amely mára meghódította a mozikat és a számítógépes játékokat is. De tudtad azt, hogy emellett befektetésnek sem utolsó?

LEGO kaland


A LEGO céget 1932-ben alapította Ole Kirk Kristiansen a dániai Billund nevű településen. A vállalkozás kezdetben egyszerű fajátékokat gyártott, majd folyamatos terjeszkedés és fejlesztés után 1958-ban kezdték meg a ma is ismert LEGO gyártását. Talán maguk sem tudták, de aranybányát találtak. Mára napi 2,2 millió építőelem készül a gyárban és a cég világszerte ismert és szeretett. 2012 óta a világ legnagyobb gumiabroncs gyártója címet is magáénak tudhatja a cég, hiszen az a rengeteg jármű, ami a LEGO dobozban van, csak ezeken tud gurulni.

A LEGO-t a Fortune magazin az évszázad játékának választotta és bár többször volt nehéz helyzetben a cég (2003-ban kis híján csődbe mentek), eddig mindig sikerült megújulniuk. A LEGO nem csak a gyerekek kedvelt játéka, hanem a felnőttek is rajonganak érte. Egyrészt újraélhetik gyermekkoruk örömeit, másrészt megvehetnek olyan szetteket, amelyekre fiatalkorukban nem volt pénzük. A játék kedveltségét jelzi az is, hogy az internet szerint LEGO-ba lépni hasonló ahhoz, mintha taposóaknára lépnénk. Mára egy új közösség is felfedezte magának a játékot: a befektetőké.

LEGO mint befektetés


Bár elsőnek furcsán hangozhat, hogy egy játékról befektetésként beszélünk, de annyira nem a földtől elrugaszkodott ötlet ez. A LEGO egy alternatív eszköz, úgy érdemes rá gondolni, mint más gyűjthető tárgyakra, például a műkincs-, bor-, autó-, vagy bélyeggyűjteményre. A különbség ezekhez képest, hogy könnyebben elérhető a nagyobb tömegek számára (ha esetleg nem lenne elfekvőben pénzünk egy Ferrarira). 

Az értéke abból fakad, hogy egyes szetteket, dobozokat a cég csak limitált ideig gyárt, ezáltal szűkösséget teremt. Ha rajongsz a Star Wars-ért és 2014-ben lemaradtál a korlátozott számban elérhető Darth Revan szettről, akkor nincs más lehetőséged, mint másodkézből beszerezni, és ki ne tenne meg bármit, hogy egy ilyen minifigurát a magáénak tudhasson?!

A LEGO-nak jelentős másodpiaca van (legfőbb platformja jelenleg az eBay), ahol naponta több ezer tranzakciót is nyélbe ütnek az építőkockák rajongói. Sőt, mára létrejött a Brickpicker is, ahol egy befektető igazán otthon érezheti magát. Megnézhetjük az egyes szettek árait, összeállíthatjuk a Brickfóliónkat és nyomon követhetjük a Brickindexet, ami mutatja az egyes szettek árainak alakulását.

A LEG(O)klaszabb befektetés


Joggal merül fel a kérdés, hogy milyen hozamra számíthatunk, ha eladjuk a részvényeinket és kötvényeinket, majd az így szerzett összegeket LEGO-ba fektetjük? Egy 2018-as kutatás pontosan erre a kérdésre kereste a választ. A vizsgálat során 2322 bontatlan (tehát új) szett megtérülését vették figyelembe az 1987-2015 közötti időszakban (csak a miheztartás végett, a gyártás kezdete óta kb. 50 000 fajta szettet adtak ki). A 2000 utáni dobozok felülreprezentáltak a mintában, mivel ekkortól szárnyal igazán a LEGO-piac.

A vizsgálat azt találta, hogy az éves megtérülés kb. 11%-volt (reálértéken kb. 8%), ez az érték verte a vizsgált időszakban az aranyat, az S&P500 indexet és a kötvények hozamait is. Nem rossz! Árnyalja a képet, hogy ebből a kereskedési költségek nincsenek levonva, az eBay-en pedig ez jelentős tétel. Ugyanakkor az eltérések nagyok, az egyes szettek hozamai a -50%-tól a +600%-ig terjedtek, márpedig nálunk még nem lehet LEGO ETF-et venni, amely az összes szett hozamát követné.

A legjobban teljesítő szettek a kis és a nagy dobozok voltak (bennük található darabszám alapján),  a közepesek hozama alacsonyabb volt. Illetve, a limitált, szezonális szettek, a felkapott franchiseokhoz kapcsolódó darabok (Star Wars, Harry Potter, stb.) és a híres épületek LEGO másai voltak az igazán sikeres darabok. De ne csak a száraz számok beszéljenek, lássunk néhány konkrét példát, hogy tudjuk mekkora nyereséget érhetünk el a LEGO-nkon:

Persze, a fenti ábrán direkt jól teljesítő szetteket kerestem, de ez nem von le annak az értékéből, hogyha 2005-ben vettél egy Halálcsillag II dobozt, megtartottad máig a dobozában, akkor 1100%-os hozamot sikerült produkálnod.

Minden szupi szuper?

Mielőtt felfegyverkeznél és vadnyugati módra a bandáddal közösen betörnél a legközelebbi óvodába LEGO-ra vadászva, vagy elvennéd a szomszéd Pistike játékait, vegyük sorra a hátulütőket is.

A LEGO Group monopóliuma


Bár a LEGO limitálja a gyártást és ezzel szűkösséget teremt, ami növeli az egyes szettek értékét, semmi sem akadályozza meg abban, hogy bizonyos sorozatok gyártását újrakezdje. Valószínűleg erősen fájna, ha a nyugdíjra félretett pénzedből Ezeréves Sólyom szetteket vennél, majd egy hét múlva a LEGO bejelentené, hogy akkor ő most ezt újra elkezdi gyártani. Az elmúlt években pont ennél a szettnél történ is ilyen, igaz ez csak annyit változtatott az eredeti árán, hogy már nem tízszeres haszonért, hanem csak háromszorosért lehet megválni tőle. A LEGO monopolhelyzetben van a gyártás tekintetében, így ki vagy neki szolgáltatva, ez egyértelmű kockázat.

Likviditás


A legtöbb szett esetén évek kellenek, amíg beérik a befektetés (sőt, évek kellenek ahhoz, hogy kiderüljön, egyáltalán be fog-e érni). Nem tudod előre, mikor lesz beszüntetve egy adott sorozat, amíg a boltban is kapható egy szett, addig várhatóan nem fog nőni a másodpiaci értéke. Ezért a LEGO-ba fektetett pénzed likviditása alacsony. Semmi sem kellemetlenebb, mint ha 10-20 év tárolás után jössz rá, hogy a Belville Interior Designer szetted, amitől a bankrobbantást vártad, mégsem lett akkora siker. A likviditást rontja az is, hogy lehet, hogy te éppen megszabadulnál a ritka Tűzoltóautó LEGO-dtól, de ha éppen senki sem akarja megvenni, akkor így jártál. Bár sok tranzakció van egy adott napon, egyáltalán nem biztos, hogy pont akkor lesz kereslet a te szettedre, amikor te megválnál tőle. És mivel ma a LEGO iránti keresletet a rajongók és gyűjtők generálják elsősorban, kérdés, hogy akik most gyerekek, 10-20 év múlva akarnak-e majd LEGO-zni, meglesz-e ugyanaz a nosztalgiafaktor, mint ami a mai felnőtteknél megvan?

Költségek és tárolás


A rejtett (vagy esetenként nagyon is látható) költségekkel is számolni kell. Egyrészt a platformnak, ahol eladsz, szinte egészen biztosan fizetned kell. Másrészt, ha nagy tételben fektetsz LEGO-ba, akkor más gyűjteményekhez hasonlóan valószínűleg biztosítanád is magadat a lehetséges károk ellen (nem is említve, hogy mekkora az esélye, hogy Magyarországon találsz biztosítót, aki LEGO-ra szerződik). Mint minden valamire való gyűjtemény esetén, itt sem tárolhatod akárhogy a szettjeidet. A dobozokat száraz, füst- és napsütésmentes helyen kell őrizni, ahol semmilyen gyerek nem fér hozzá és nem bontja fel véletlenül a féltve óvott kincseid. A tárolásnak hely és költségigénye is van, ha ilyenbe vágod a fejszéd, számolnod kell ezzel.

Intő példák


Jó pár példát találhatunk a gyűjteményekbe fektetés kockázataira. Ilyen volt a 90-es években az USA-ban a Beanie Baby plüssállatok példája. A gyártó – a LEGO-hoz hasonlóan -, limitálta a kibocsátást az egyes szériákból, ezzel keresletet generálva. Az emberek bezsongtak és rákaptak a termékre. Egyes, boltban 5$-ért kapható, figurák ezer dollárokért keltek el a másodpiacon. Aztán jött az ébredés és egyik napról a másikra a plüssök elértéktelenedtek, az emberek pedig, akik befektetési céllal vették őket ott álltak pár száz értéktelen kacattal. De nem kell messzire mennünk, a Kiszámolón is volt egy kiváló példa a bélyeggyűjtés kapcsán.

Közös ezekben az esetekben, hogy a befektetési céllal gyűjtő személyek nem tudták mibe teszik a pénzüket, nem ismerték a terméket, nem tudták miért értékes, csak mentek a tuti tipp, vagy a piaci őrület után. Az anyagi függetlenség megteremtésének egyik sarokköve pedig, hogy olyan termékekbe fektesd a pénzed, amelyeknek érted is a működését.

Legyél te is LEGO-milliomos


Röviden összefoglalva, a LEGO lehet nagyon jó befektetés, de egyértelmű kockázatai vannak. Bár egyes értékesebb szettek százezer forintos (sőt milliós) értékben is kereskedhetnek, hogy nagyobb összegben tudj LEGO-val kereskedni, valószínűleg a tárolási kapacitásod lesz a szűk keresztmetszet. Egy pesti panelben nem biztos, hogy könnyen találsz helyet 20 darab 60x50x20-as, 10 kilós doboznak. Emellett, más gyűjteményektől eltérően fiatal piacról van szó, kb. az elmúlt két évtizedben indult be igazán a LEGO gyűjtése. Nincs garancia arra, hogy a következő két évtizedben is hasonló keresletre lehet számítani.

Mikor lehet mégis jó befektetés? Akkor, ha egyébként is érdekelnek a LEGO-k! Ha mindig is szeretted volna magadénak tudni egy sorozat összes elemét és élvezed a vadászatot a hiányzó darabokra, ha esténként úgy fekszel az ágyba, hogy a LEGO-n jár az agyad és hajlandó vagy a szabadidődben akciókra vadászni, ha meg akarod ismerni az egyes régi és új szetteket és figyelni az újdonságokat, akkor ez a te pályád lehet. A befektetés lehet egy plusz indok arra, hogy kiéld egy régi vágyadat és elkezd hobbiként gyűjteni a LEGO-t. Ez esetben csak az a lényeg, hogy tanulj és ismerd meg jól a piacot, mint minden más befektetés esetén. És persze, hogyha tényleg befektetésként akarod kezelni a beszerzett szetteket, akkor lélekben állj készen arra, hogy megválj a szuperritka Taj Mahal dobozodtól, amit évekig féltve őriztél (mert ugye, ha nem teszed, akkor csak szórakoztató gyűjtemény lesz az egész, nem pedig befektetés).

Valószínűleg, nem a LEGO-tól leszel a következő Warren Buffett, viszont könnyen elképzelhető, hogy találsz egy érdekes hobbit és befektetést, ami pár év múlva egy nyaralás, autó vagy valamilyen kisebb ház körüli beruházás költségét fedezi. Nincs más hátra, mint elkezdeni kutatni a legjobb LEGO akciók után és bankot robbantani. Ha van olyan köztetek, aki gyűjt LEGO-t és szívesen megosztaná a történetét az írjon nekünk, vagy hagyjon kommentet!

Tetszett a cikk? Iratkozz fel és minden héten elküldjük legfrissebb cikkeinket!



0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.