A könyvklub havonta egy alkalommal megrendezett társasági összejövetel, ahol elbeszélgetünk egy előre kiválasztott könyvről. A cél nem az, hogy részletekbe menően kielemezzük az olvasottat, hanem hogy egy jó társalgást, eszmecserét tudjunk folytatni róla.
A klubbal célunk, hogy többet olvassunk, többet jegyezzünk meg az olvasottakból és meghallgassuk mások véleményét is. Az ötlet onnan jött, hogy bár sokan olvasunk, de mégis nehéz olyan társaságot találni, akivel tudnánk erről beszélgetni, ezt az űrt próbáljuk betölteni.
A havi klubalkalmon való részvétel teljesen ingyenes, csak annyit szeretnénk, hogy hozd el magaddal a gondolataidat, hogy tanulhassunk egymástól. A klubba való belépés pedig ennél is egyszerűbb, csak kattints a gombra és lépj be a csoportunkba Facebookon, ennyi az egész.
Az olvasással tudást halmozunk fel az agyunkban, de sajátunkká az csak a gondolkodás révén válik.
John Locke
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre!
2021. január
Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942-45 között, ezek egyike Auschwitz volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások végletes gyötrődéséből kiindulva hozta létre terápiás módszerét. A szenvedést nem kerülhetjük el, állítja Frankl professzor, azt azonban eldönthetjük, hogy milyen módon viszonyulunk hozzá, és találunk-e benne értelmet.
Értelmet találni az életben, bármilyen is az; kitűzni bizonyos célokat, és azok felé haladni – Frankl logoterápiájának ez a törekvés az alapköve. Sok tekintetben a pszichoanalízisre épít ez az elmélet, de annál általánosabb érvényű, és pozitív üzenete révén mindenkit szíven talál. Az ember egyedi, senki mással össze nem téveszthető lény, hangsúlyozza dr. Frankl, éppen ezért mindenkire rá van bízva, hogyan éli meg, hogyan értelmezi saját személyes tapasztalatait. Hozzuk ki a legtöbbet a lehetőségeinkből, forduljunk bizakodással a jövő felé, és legyünk elfogadóak – a logoterápia módszere ebben segít.
Forrás: moly.hu
Johann Hari: Elveszett kapcsoaltok
2021. február
A díjnyertes újságíró és szerző beutazta a világot, hogy eltérő kultúrákban, különféle társadalmakban kutathassa, milyen okok rejlenek a globális szinten is egyre nagyobb méreteket öltő depresszió és szorongás jelensége mögött.
A könyvében feltárt összefüggések ismeretében ki kell jelentenünk: mindaz, amit eddig a depresszióról és a szorongásról mondtak nekünk, tévedés volt. A gyógyszeripar megpróbálja elhitetni a depressziósokkal: a baj veled van, a baj a fejedben van, tessék, itt a megoldás. Az Elveszett kapcsolatok elemi erővel irányítja a tekintetünket az igazságra: a depresszió és a szorongás életmódunkból, életvitelünkből táplálkozik, tünet csupán, ami rámutat arra, hogy valami nincs rendben az életünkben, és változtatnunk kell. Ne úgy tekintsünk magunkra, mint egy elromlott gépre, hanem mint egy olyan élőlényre, akinek valamilyen alapvető szükséglete – értelmes munka, tisztelet, biztos jövőkép, támogató közösség stb. – nem kerül kielégítésre. Az elsőre talán sokkoló felismeréseket követően Johann Hari a lehetséges megoldásokkal sem marad adósunk.
Forrás: moly.hu
Martin Seligman: Flourish – élj boldogan
2021. Március
Boldognak lenni jó. Tudja ezt a kötet szerzője, a klasszikus pszichológia egyik legnagyobb élő professzora is – csakhogy Martin Seligman újraértelmezi a boldogság és a jól-lét fogalmát. És ha már itt tart, a pszichológia fogalmát is: meggyőződése szerint e tudomány célja nem csupán a lelki szenvedés mérséklése, hanem a boldogság felé vezető út megmutatása is. A „pozitív pszichológia” az ember jó lelki egészségéről szól, és arról, hogy tudatosítsa bennünk: igenis részünk lehet szeretetben, önmegvalósításban, fejlődésben – vagyis a boldogságban.
Martin Seligman könyve azonban jóval több, mint egy új pszichológiai irányzat bemutatása. A szerző hatásos gyakorlatokat ajánl arra, hogyan legyünk elégedettebbek, kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak. Számtalan gyakorlati kísérlet bizonyította már e gyakorlatok pozitív hatását, akárcsak azt, hogy lelki jól-létünk segítségével testileg is egészségesebbé válhatunk, elkerülve az antidepresszánsokkal dolgozó pszichiátria-iparág sematikus buktatóit és tévösvényeit.
Forrás: moly.hu
José Saramago: Vakság
2021. Április
Különös kór terjed a városban: először egy autóját vezető férfi veszti el látását, majd sorban mindenki, aki csak kapcsolatba kerül vele; az autótolvaj, aki hazaviszi, a szemorvos, aki megvizsgálja, a prostituált, aki véletlenül mellette ül a rendelőben… Az elharapódzó járványt, úgy látszik, nem lehet megállítani, hiába zárják szigorú katonai őrizet mellett egy ódon elmegyógyintézetbe az első vakokat, a rejtélyes fehér kór tovább szedi áldozatait.
A vesztegzár embertelen körülményei közé kényszerített férfiak és nők saját vakságuknak, az ismeretlen környezetnek, a hatóságok kapkodásának, de még inkább az egyre jobban elszabaduló indulatoknak, az éhségnek, a mocsoknak és a szexuális megaláztatásnak kiszolgáltatva lassan kivetkőznek emberi mivoltukból…
Forrás: moly.hu
F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom Magam
2021. Május
A szerző gyakorló pszichológus. A tartalomból: Miért teszünk olyasmit, amivel magunk sem értünk egyet? Milyen belső program irányítja tetteink zömét? Hol tanultuk az életünket megkeserítő pszichológiai játszmákat? Valóban magunk írtuk-e meg életünk tervét? Miért éppen az önismeret menthet meg bennünket a beprogramozott csapdáktól? Ezekre a kérdésekre keresi a szerző a választ, remélve az olvasó közreműködését. Ebben a könyvben F. Várkonyi Zsuzsa sok éves önismeret-tanítási tapasztalatát összegzi nemcsak a segítő foglalkozású szakember, hanem az érdeklődő laikus számára is.
Forrás: moly.hu
Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás
2021. Június
Vajon mi vezérel bennünket: a gyors (intuitív) vagy a lassú (racionális) gondolkodás?
Az elfogadott tudományos nézet szerint az ember természettől fogva racionálisan gondolkodik, érzelmei és intuíciói pedig csak megzavarják. Ez a mainstream közgazdaságtan alfája és ómegája, a racionális döntéshozatal és ítéletalkotás. Mindannyian igyekszünk ennek megfelelni, azt hisszük, többnyire logikusan gondolkodunk, és ha kudarcot vallunk, másokban vagy magunkban keressük a hibát.
Daniel Kahneman feje tetejére állította a racionalitásba vetett hitünket.
Néhai kollégájával és barátjával, Amos Tverskyvel három évtizeden keresztül folytatott pszichológiai kísérleteikből azt a következtetést vonták le, hogy elménk nem mindig olyan racionális, mint feltételezzük. Intuícióink, érzelmeink, benyomásaink – hibáival, torzításaival és zsenialitásával együtt – lényeges szerepet kapnak elemző logikánkban. Gyors és lassú gondolkodásunk kölcsönösen hat egymásra, és ha kitüntetett szerepet tulajdonítunk a racionalitásnak, önmagunkat csapjuk be. Ahogy Kahneman fogalmaz:
„Rendszerint túlbecsüljük a világ működésével kapcsolatos tudásunkat, és alábecsüljük a véletlen és a szerencse szerepét.”
Forrás: moly.hu
James Clear: Atomi szokások
2021. Július
Úttörő jelentőségű könyvében Clear elmagyarázza, hogy ezek a miniatűr változtatások pontosan hogyan növik ki magukat az életedet átalakító eredményekké. Mutat néhány egyszerű élet-hacket (a szokáshalmozás feledésbe merült művészetét, a kétperces szabály váratlan erejét, vagy a trükköt, amellyel beléphetsz az Aranyhaj-zónába), és a legfrissebb pszichológiai és idegtudományos kutatási eredmények segítségével magyarázza el, miért olyan hatásosak. Mindeközben olyan olimpiai aranyérmesek, nagy hatalmú vezérigazgatók és kitűnő tudósok inspiráló történeteivel szórakoztat, akik arra használták az apró szokások tudományát, hogy produktívak, motiváltak és boldogok maradjanak.
Akár bajnokságot szeretnél nyerni a csapatoddal, cégként reméled újradefiniálni az iparágat, vagy egyszerűen csak magánemberként le akarsz szokni a dohányzásról, fogyni szeretnél, vagy csökkenteni a stresszt az életedben, illetve bármilyen egyéb célkitűzésed van, az Atomi szokások átalakítja a haladással és sikerrel kapcsolatos gondolkodásodat, és kezedbe adja a szokásaid átalakításához szükséges eszközöket és stratégiákat.
Forrás: moly.hu
Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik
2021. Augusztus
Seth Stephens-Davidowitz, a Harvardon végzett közgazdász, a Google volt adattudósa, a New York Times rovatvezetője szerint az, amit az emberekről gondoltunk, nagyrészt totális tévedés. Hogy miért? Azért, mert az emberek hazudnak. Hazudnak a barátaiknak, a szeretőiknek, az orvosuknak, a közvélemény-kutatóknak – és önmaguknak is.
Csakhogy… Az internet korában már nem kell arra hagyatkoznunk, amit az emberek magukról mondanak! A keresőmotorok, a közösségi oldalak, a randi- és a pornóoldalak digitális aranybányák a Big Data kutatóinak. Valós képet adnak arról, mit gondolnak, mit akarnak, mit tesznek valójában az emberek. Ezekből az adatokból megtudjuk, milyenek is vagyunk mi ténylegesen – ami lehet vicces, de akár sokkoló is. Ám mindenképpen elgondolkodtató.
Mert a Big Datától szinte mindent megtudhatunk az emberi természetről – feltéve, ha azt kérdezzük tőle, amit kell.
Forrás: moly.hu
Nassim Nicholas Taleb: A fekete hattyú
2021. Szeptember
A szerző jelenleg az amhersti egyetem Bizonytalanságtudományok Tanszékének professzora, egész pályafutása során a szerencse, a bizonytalanság, a valószínűség és a tudás problémáival foglalkozik. Először 2007-ben, majd 2010-ben átdolgozott, bővített formában megjelent A fekete hattyú című kötete az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy sikert ért el. Mint egyik recenzense megjegyezte: „A fekete hattyú mérföldkő a könyvek sorában – maga is fekete hattyú.” Taleb fejtegetése szerint a fekete hattyú a rendkívül valószínűtlen események jelképe, amelyeknek három jellegzetességük van: előreláthatatlanok, tömeghatást váltanak ki, és utólag tudunk rájuk olyan magyarázatot találni, amelynek nyomán kevésbé esetlegesnek, előreláthatóbbnak látszanak, mint eredetileg. Ilyen fekete hattyú volt a Google sikere vagy 2001. szeptember 11. Taleb éveken át tanulmányozta, hogyan csapjuk be magunkat, és hitetjük el magunkkal, hogy többet tudunk annál, mint amennyit valójában tudunk. Ebben a könyvben megpróbálja felnyitni szemünket: összegyűjti mindazt, amit arról tudunk, amit nem tudunk. Meglepően egyszerű trükköket kínál arra, hogyan bánjunk a fekete hattyúkkal, és miként hajtsunk hasznot belőlük.
Forrás: moly.hu
Simone de Beauvoir: A második nem
2021. Október
Beauvoir alapjában véve filozófus elme; az elemi képletek, a nagy összefüggések, a determináló erővonalak érdeklik, s a keze alatt formálódó művészi anyagból áradó kérdésekre a polgári radikalizmus és az egzisztencializmus oldaláról keresi a választ. Társadalomelemző, bölcselkedő munkái közül a legjelentősebb A második nem, amely 1949-ben hagyta el a sajtót, de azóta sok új kiadása jelent meg és bejárta az egész világot. A szerző a nő, a „második” nem helyzetét vizsgálja korunk társadalmában, s küzd a „másodrendűség”, „másért-valóság” ellen. A nő problémáját óriási anyagtudással, minden elképzelhető oldalról igyekszik megvilágítani, felhasználva a biológia, a pszichológia, a néprajz, a társadalomtörténet egész arzenálját és a szépirodalom dokumentatív erejű példatárát is. Mivel a könyv húsz évvel ezelőtt jelent meg először, jó néhány megállapításának aktualitása természetesen megfakult. Vannak olyan következtetései is, amelyekkel a magyar közönség nem ért, nem is érthet egyet; vitára ingerelnek például az írónő nézetei a házasságról – ez azonban nem csökkenti jelentőségét.
Forrás: moly.hu
Barabási Albert-László: A képlet
2021. November
Az életben gyakran tapasztaljuk, hogy a kimagasló teljesítmény és a siker nem feltétlenül jár kéz a kézben. Barabási Albert-László, a hálózatok világhírű kutatója legújabb könyvében a tudósokra jellemző kíméletlen logikával tárja fel előttünk a siker kollektív természetét, azaz hogy a siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.
A KÉPLET című könyv a mindennapi életből vett példák segítségével világítja meg a siker törvényszerűségeit: azokat a törvényeket, amelyek alapján megdöbbentő pontossággal jósolható meg, hogy adott feltételek között ki lesz valóban sikeres, és miért. Barabási Albert-László révén megismerhetjük a siker titkos képletét, s ezáltal választ kapunk arra is, mi magunk hogyan lehetünk sikeresek.
Forrás: moly.hu
Ashlee Vance: Elon Musk
2021. December
Kevés olyan személyiséget találunk a történelemben, akinek hajthatatlansága és eredeti látásmódja lehetővé tette, hogy több iparágban is maradandót alkosson – mi több, forradalmasítsa azokat. Thomas Edison, Henry Ford, Bill Gates és Steve Jobs modern kori ötvözeteként Elon Musk az egyik legnagyobb hatású látnok a világot megváltoztató cégei, a PayPal, a Tesla Motors, a SpaceX és a SolarCity révén.
Ashlee Vance technológiai újságíró sodró lendületű, tényfeltáró könyvében betekintést nyújt a Szilícium-völgy legmerészebb üzletemberének – és legnagyobb visszatérőjének – kiemelkedő életébe. A szerző több mint ötven órát beszélgetett Muskkal, továbbá közel háromszáz emberrel – a családtagjaival, a barátaival, a munkatársaival – készített interjút.
Musk nem követi a trendeket, hanem alakítja: dinamizmusa és jövőképe elképesztő innovációkat eredményez az elektromos autók gyártása, a kereskedelmi űrhajózás és a napelemes rendszerek használatának területén. A könyv végigköveti Elon Musk útját nehéz dél-afrikai gyermekkorától kezdve a globális üzleti világ csúcsára való felemelkedéséig, és bepillantást nyújt az előttünk álló, hihetetlennek ígérkező évszázadba.
Forrás: moly.hu
A tudásba való befektetés mindig a legnagyobb hozamot fizeti.
Benjamin Franklin
A bölcsességre törekvő tanulónak a könyveket az aranynál és ezüstnél jobban kell szeretnie.
Johannes Amos Comenius