fbpx

A befektetési alapok olyan eszközök, amik azt ígérik, hogy a kezelők szakértelme és a méretgazdaságosság miatt a befektetőt előnyben részesítik. Vajon tényleg így van ez? Az előző cikkben leírtak alapján a befektetési alapok kiváló lehetőséget kínálnak, hogy fialtasd a pénzedet. Ellenben, ha egy kicsit is szoktál a személyes pénzügyekről olvasgatni, akkor már biztosan hallottál arról, hogy valójában miért nem ajánlják sokan ezeket a termékek.

Költségek


A befektetési alapokkal szemben az egyik legerősebb ellenérv a költségük. A diagramon 1 millió forintot fektetünk be 20 évre évi 8%-os hozammal, a nyereséget újrabefektetve (1. ábra). Így 0,5% költség mellett 4,25 millió Ft-ot keresünk, de 1%-os költségnél már csak 3,87 milliót, míg 1,5%-os költség mellett csak 3,52 millió forintot viszünk haza. A 0%-os költséghez képest (ilyen nyilván nincs a természetben) 20 év alatt a 1,5%-os költségszint több, mint 1 millió forintot plusz ráfordítást jelent (2. ábra). A 0,5%-os és a 1,5%-os költségszint között több, mint 700 ezer forint a különbség.

Az MNB minden évben közzéteszi a magyarországi befektetési alapok költségeit. Sőt a dolgunkat is segíti, hiszen megoszt egy úgynevezett TER mutatót, ami az alapra jutó összes költséget egy számba sűríti. A 2017-es tájékoztatóból kiderül, hogy ez évben az átlagos költség 1,50% volt, de nagy volt a szórás az alapok között (ha szeretnél kutakodni az alapok költségeiről akkor a nézd meg a 2017-es évi táblázatot).

Fontos viszont, hogy ez csak az adott alaphoz tartozó költség. Ha mondjuk alapok alapjáról beszélünk (ez olyan alap, ami alapokba fektet be), akkor egyszer kifizeted a te alapod díjait, aztán amikor az megvesz egy másik alapot (amit esetleg ugyanaz a szolgáltató kezel), annak is fizetned kell a költségeit. Szeretnék olyan gazdag lenni, hogy ne érdekeljenek az ilyen szintű kiadások, de addig is inkább törekszem olyan dolgokba rakni a pénzem, ahol nem a szolgáltatót fizetem, hanem magamat (ergo alacsonyak a költségeim).  

Szakértelem



A befektetési alapoknál kiemelik, hogy felkészült szakértői gárda fogja kezelni a pénzügyeid, ezért magasabb hozamokra számíthatsz, mint amit a piacon egyedül el tudnál érni. Kérdés, hogy ez mennyire állja meg a helyét. 1973-ban jelent meg a Bolyongás ​a Wall Streeten című könyv, amiben a szerző bemutatta, hogy egy bekötött szemű majom, ha dartsokat dobálva választ részvényeket képes megverni a Wall Street legmenőbb tanácsadóit. Ezt a teóriát azóta többször is bizonyították és magyarázatokat is találtak arra, miért lehet így. A mi szempontunkból a lényeg, hogy a piacok nehezen kiszámíthatók és a szakértők sem képesek megbízhatóan előjelezni a változásait, legalábbis nem konzisztensen. Ha ezt elfogadjuk, akkor a befektetési alapok előnyei tovább csökkennek, pláne az ETF-ekhez képest, amik passzív befektetési lehetőséget biztosítanak akár a teljes tőzsdébe is (ezzel külön cikkben fogunk foglalkozni).

Persze, ha az alapkezelők nem lennének képesek felülmúlni a piac hozamait, akkor már nem léteznének. Mindig van egy-egy alap, ami kimagasló eredményeket produkál, ez pedig vagy az ott dolgozók hozzáértésének vagy a vakszerencsének köszönhető (de legyünk megengedők). A hozzáértés addig szép és jó, amíg ennek a költsége nem viszi el a kimagasló eredményt: nem ér semmit, ha valaki konzisztensen 1,5%-kal a tőzsde feletti hozamokat produkál, ha ezt 2%-os költségszinten teszi. És persze még így is rád hárul a feladat, hogy ki tudd választani a megfelelő alapot. Ott ahol a jó emberek dolgoznak, akik a jövőben túl fogják teljesíteni a saját benchmarkjukat vagy a sima tőzsdét. Ha neked sincs varázsgömböd, akkor ez körülbelül pontosan akkora feladat lesz, mint ma megtalálni a következő Google-t és közvetlenül annak a részvényébe befektetni.

Hozamok


Ha befektetésekről beszélünk, akkor az egyik legfontosabb kérdés a hozam, azaz mennyit is fogunk keresni a pénzünkön. A kötvényeknél könnyű dolgunk volt, hiszen ott a kibocsátási dokumentumban világosan meg volt adva a kamat, amit a befektetésünk termelni fog számunkra. A befektetési alapok esetén koránt sincs ilyen könnyű dolgunk. Az alapokat aktívan menedzselik, így a hozam a befektetési politikától, a gazdasági helyzettől, a szakértői gárda hozzáértésétől és a szerencsétől függ. Ahhoz, hogy képet kapj ezekről, meg kell ismerned az adott alapot, sőt nem árt, ha képet tudsz alkotni a mögöttes termékekről is és arról, hogy mi várható a te befektetési időtávodban ezeken a piacokon. Persze, ez nem könnyű, ezért is akarnánk ugye szakembereket megbízni a pénzünk kezelésével.

Adná magát a dolog, hogy megnézzük az elmúlt néhány év hozamát és ez alapján szálljunk be egy alapba. Ez alapvetően jó ötletnek tűnik, a gond csak az, hogy például egy erőteljes konjunktúra idején (mint az elmúlt 10 év) nem feltétlenül az alapot kezelők hozzáértését dicséri a növekedés, ha a tőzsde és az alapod is 15%-ot nőtt, akkor lényegében a semmiért fizettél. Az ábrán az elmúlt 10 évben legjobban teljesítő magyarországi befektetési alapok hozamait hasonlítottam össze egy sima S&P 500 követő ETF eredményeivel.

10 éven még a legjobb magyarországi aktívan, szakemberek által kezelt alap sem tudta megverni az amerikai tőzsdét. És ezek a legjobb alapok 10 éves időtávon, ha az összes alapot nézzük, az átlagos hozam ennél lényegesen kisebb, csak 5,60%. És akkor például a befektetési alapoknál előforduló sikerdíjakat és egyéb rejtett költségeket még nem vontuk le.

Konklúzió


Nem célunk az oldalon befektetési tanácsokat adni, vagyis csak annyi a tanácsunk, hogy járj utána rendesen a dolgoknak és olyan termékekbe fektess be, amit érted is hogyan működik, röviden: legyél tudatos befektető. A cikkben igyekeztem bemutatni, hogy mik a hátulütői a befektetési alapoknak. Most ez azt jelenti, hogy akkor nem is érdemes ilyennel foglalkozni? Nehéz jó befektetési alapot választani, de biztosan nem lehetetlen. Egy adott pont után egy kiegyensúlyozott portfólióba el tudok képzelni ilyen típusú eszközöket is (én még nem tartok ennél a pontnál, de ha ti igen, írjátok le a tapasztalataitokat).

Viszont, az egészen biztos, hogy amíg a költségek ilyen magasak és a hozamok ilyen kiszámíthatatlanok, addig számomra nem ezek lesznek az elsődleges megtakarítási eszközök. Egyrészt beszéltünk már arról, hogy lényegében kockázatmentesen az állampapír is egészen jó hozamokat produkál, másrészt a jövőben a cikkben sokat emlegetett ETF-eket is górcső alá vesszük. Az én véleményem, hogy kisbefektetőként ezek jobb belépő termékek, mint amit jelenleg a befektetési alapok tudnak kínálni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel és minden héten elküldjük legfrissebb cikkeinket!



0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük