Az elmúlt hetekben sokat lehetett olvasni a „szuperállampapírról” (Magyar Állampapír Plusz), ami június 3-án jelent meg az államkincstár kínálatában. Az új állampapír önmagában is érdekes konstrukció, de mielőtt elkezdünk elmerülni a részletekben, előbb érdemes az alapokat tisztázni. A Nemzeti Kötvényként is ismeretes értékpapír kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon mindenki tudja, hogy mi is az a kötvény?

Mi az a kötvény?

Azt már tudjuk, hogy nem elég megkeresni és félretenni a pénzünket, hanem az is fontos, hogy dolgozzon értünk, azaz befektessük. A pénzügyek egyik alapigazsága, hogy ne tedd olyasmibe a pénzed, aminek nem érted legalább nagy vonalakban a működési elvét. A kötvény egy befektetés, ezért fontos némi ismeretet szereznünk arról, hogy mi ez és hogyan működik, így nem fognak tudni könnyen átverni minket és lesz fogalmunk arról, mikor érdemes ebben az eszközben gondolkodnunk.

A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Nagyon egyszerűen, ha kötvényt veszel, akkor mint hitelező, kölcsönadod a pénzedet egy másik félnek (adós), aki köteles visszafizetni azt a megadott feltételek szerint. Szemben a részvénnyel, ahol tulajdonjogot szerez az értékpapír birtokosa, a kötvény esetén „csak” hitelezője lesz a vállalkozásnak. Nem jellemző, hogy csak úgy simán szívjóságból kölcsönadnánk a pénzünket a legközelebbi hozzátartozóinkon kívül bárkinek (és ez esetben sem biztos, hogy ez mindig jó ötlet), így a kötvény kibocsátója általában kamatot fizet, hogy ezáltal tegye vonzóbbá az ügyletet. Ha a kibocsátó oldaláról nézzük, akkor esetenként könnyebb és olcsóbb közvetlenül a befektetőkhöz fordulni, mint megpróbálni bankhitelt szerezni a mindennapi működéshez, az egyes projektek megvalósításához vagy meglévő hitelei finanszírozásához.

Kötvény alapfogalmak

Kötvények esetén néhány kifejezést ismernünk kell, hogy meg tudjuk határozni, mennyire jó befektetés is az adott kötvény. Fontos észben tartani, hogy bár a kötvény feltételeinek tanulmányozása is segíthet a jó döntés meghozatalában, sok esetben ez nem elegendő, hanem a kibocsátóról (legyen az az állam vagy egy vállalkozás) is jó ha vannak ismereteink, hogy tudjuk mennyire bízhatunk meg az adott termékben.

Az első fogalom, amit ismernünk érdemes a névérték. Ez az összeg, ami feltüntetnek a kötvényen, mint tartozási mérték, amely általában lejáratkor egy összegben törlesztenek a hitelezőnek. A kamat, az az összeg (általában százalékos érték), amire a befektetett tőkéd után jogosult vagy. A kamatteljesítés napja az(ok) a nap(ok), amikor kamatfizetés történik.  A lejárat napja, az a dátum, amikor visszakapod a befektetett tőkédet.

Emellett persze még megtalálhatjuk a közzétételi dokumentumokban a kibocsátó személyét, a kibocsátás módját (pl.: nyilvános vagy zártkörű), azt hogy van-e fedezet a kötvény mögött, vagy vállalati kötvényeknél, hogy alárendelt kötvényről van-e szó (ez esetben csőd esetén csak a többi hitelező kifizetése után maradt összegből fognak minket kárpótolni). Ha valamilyen kötvénybe kívánunk tehát befektetni, ezzel a dokumentummal érdemes jobban megismerkednünk, hogy jobban értsük mibe is akarjuk nehezen megkeresett pénzünket fektetni.

Előnyök és hátrányok

A kötvényt általában kevésbé kockázatos eszköznek tekinthetjük, mint a részvényt, hiszen a kibocsátó csődjét leszámítva lejáratkor visszakapjuk a befektetett tőkénket (a kötvény névértékét) és megkapjuk a kötvényben meghatározott kamatokat is. Emiatt a kötvény előnye a tervezhetőség és a megbízhatóság. Még csőd esetén is kedvezőbb helyzetben vagyunk, hiszen a hitelező előbb lát a pénzéből valamennyit, mint a cég tulajdonosként a részvényes.

Persze az előnyök mellett vannak hátrányok is. Egyrészt a biztonság azzal jár, hogy a várható hozam sokkal alacsonyabb, mint részvények vagy kockázatosabb eszközök esetén. Az alábbi diagramokon az látható, hogy egy 100%-os kötvényportfólió hogyan teljesített az elmúlt 90 évben egy 100%-os részvényportfólióhoz képest. Mindkét portfólió indexek alapján lett képezve, az adatok a Vanguard oldaláról származnak:

Látható, hogy a kötvények teljesítménye egyenletesebb, a hozam és a veszteség is sokkal alacsonyabb. Emellett a vizsgált időszakban a részvények esetén 25, míg a kötvények esetén 14 évben volt negatív a hozam.

A piaci helyzet változása

A kötvények esetén kockázatot jelent még a kamatok változása: ha nőnek a piacon elérhető kamatok, akkor a kötvény kevesebbet fog érni, hiszen a piacon ennél kedvezőbb feltételek mellett ugyanezért a pénzért magasabb hozamot érhetünk el. Ez esetben, ha meg akarunk válni az alacsony kamatú kötvényünktől, akkor be kell érnünk alacsonyabb piaci árral, ha megtartjuk, akkor költségünk a mi papírunk kamata és a kedvezőbb piaci kamatok közötti különbség.

Ugyanakkor, ennek az ellenkezője is igaz, ha a piacon elérhető kamatok csökkennek, akkor a kötvényünk értékesebb lesz, így magasabb áron tudjuk eladni. Ezt az elméleti értéket általában feltüntetik a különböző oldalakon és nem kell nekünk a kockásfüzet felett gubbasztanunk, de ha érdekel, itt utána tudsz nézni pontosan, hogy hogyan lehet kiszámolni. Ettől még nem biztos, hogy meg is tudsz válni a nem kívánatos kötvényedtől, ha kicsi az adott papír likviditása, akkor lehet, hogy az elméleti árfolyamnál alacsonyabb áron leszel kénytelen megválni tőle.

Kötvények fajtái

A kötvényeket sokféleképpen lehet csoportosítani, ezek közül három szempontot emelek ki.

Kibocsátó szerint

A kötvények kibocsátói szerint állami, önkormányzati vagy vállalati kötvényekkel találkozhatunk. Magyarországon főleg az első az elterjedt, a bevezetőben már említett MÁP+ is ebbe a kategóriába tartozik. Bár az MNB épp most indít programot a vállalati kötvények piacának felpörgetésére, de ez magánszemélyként várhatóan se kamataiban, se kockázatában nem versenyezhet az állampapírokkal. A kibocsátó személye erőteljesen befolyásolja a kötvény kamatát, hiszen egy állam általában sokkal megbízhatóbb adós, mint egy mezei vállalkozás, így az állampapírok hozama alapvetően alacsonyabb, mint a cégeké, de cserébe a kockázata is kisebb.

Kamatozás szerint

Kamatozás szerint beszélhetünk fix (például Egyéves Magyar Állampapír – 1MÁP) és változó kamatozású (Prémium Magyar Állampapír – PMÁP), illetve zéró-kupon kötvényről (Diszkont Kincstárjegy – DKJ). Ezek beszélő nevek, de röviden a fix kamatozású esetén kibocsátáskor meghatározásra kerül, hogy pontosan mekkora kamatot fizet meghatározott időközönként adott kötvény (pl. 2%). A változó kamatozású papír esetén valamihez rögzítik a kamatozást (például az inflációhoz) és mindenkor ezen az értéken felül fizetnek kamatot (pl.: infláció + 1,4%). A zéró-kupon kötvény esetén kibocsátáskor névérték alatt értékesítik a kötvényt, viszont lejáratkor a névértéket fizetik vissza a kötvény tulajdonosának (pl.: 9 000 Ft-ért vásárolsz 10 000 Ft névértékű kötvényt, így lejáratkor – 12 hónap múlva – 10 000 Ft-ot fogsz megkapni).

Kibocsátó kockázata szerint

A kibocsátó hitelbesorolása szempontból pedig megkülönböztetünk befektetési és bóvli kötvényt.Ezek a kategóriák a hitelminősítők besorolása alapján kerül meghatározásra. A legkisebb kockázatú kötvények a befektetési (investment grade) kategóriába kerülnek, ezek megbízható papírok, amiknél kicsi a nem teljesítés kockázata, emiatt a kamatok is alacsonyak. Jellemzően állampapírok vagy nagy, stabil szektorokban működő cégek kötvényei kerülnek ebbe a kategóriába. Ezzel szemben  a kockázatosabb vállalkozások által kibocsátott kötvények bóvli (junk), vagy magas-hozamú (high yield) kategóriába sorolandók  (pl.: Tesla, Uber, Netflix), ezeknél a nagyobb bizonytalanságért cserébe viszont ezek a papírok nagyobb kamatokat is fizetnek a birtokosainak.

Miért kell a kötvényeket ismernünk?

Összegezve a fentieket, a kötvények hasznosak, ha kockázati étvágyunk alapvetően is kisebb és nem akarjuk idegrendszerünket és pénztárcánkat kitenni a tőzsde hullámvasútjának. Akkor is hasznos befektetés lehet, ha alapvetően elviseljük a kockázatot, de tudjuk hogy néhány éven belül szükségünk lesz a tőkénk egy részére (mert közeledünk a nyugdíjhoz, vagy éppen lakást vásárolnánk) és ez esetben nem tudjuk kivárni azt, hogy a tőzsde kiheverje átmeneti gyengeségeit és megsokszorozza befektetésünket.

Remélem, ha valaki eljutott idáig akkor már kicsit jobban érti a kötvények működését, főleg, ha eddig nem volt erről a témáról ismerete. Természetesen egy egyszerű cikktől nem lesz valaki tőzsdei szakember és nem fog tudni vállalatot értékelni, ami szükséges lehet ahhoz, hogy pontosan felmérjük adott kötvény kockázatát. Szerencsére a célom nem is ez volt, csak az, hogy kicsit jobban be tudjuk határolni, hogy mire is kell figyelni kötvény vásárlás esetén. Ha tisztában vagyunk az alapokkal, az segíthet a helyes döntés meghozatalában, vagy legalább annak a felismerésében, hogy képesek vagyunk-e a jelenlegi tudásunkkal felmérni az adott termékben rejlő kockázatokat.

A kötvények hasznos befektetési eszközök lehetnek a jövőnk biztosításában és céljaink elérésében. Egy kiegyensúlyozott, diverzifikált portfólió szinte egészen biztosan tartalmaz különböző féle és fajta kötvényeket is, ezért érdemes mindenkinek tisztában lenni azzal, hogy hogyan működik ez az eszköz.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel és minden héten elküldjük legfrissebb cikkeinket!



0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.