fbpx

Januári hír, hogy 7 éves csúcson az infláció. Tudjuk, hogy ez rossz hír, de nem biztos, hogy pontosan tisztában vagyunk azzal mi az infláció jelentése. A személyes pénzügyeink kezelésében pedig fontos, hogy értsük ezt a jelenséget. Röviden összeszedtük mit érdemes tudni az inflációról a mindennapi életünkben is.

Az infláció jelentése


Az infláció tartós árszínvonal emelkedést, másképp fogalmazva a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenését jelenti. Egyszerűen azt a jelenséget írja le, hogy minden egyre drágább lesz. Ezt mindannyian tapasztaltuk, már ha nem ma születtünk. Például 20 évvel ezelőtt egy darab zsemle 11 Ft volt, tavaly viszont 25 Ft volt az ára a KSH szerint (ők biztos nem a lipótis minőségi nosztalgia zsemlét veszik, azért ilyen olcsó). Pénzromlásnak is szokták nevezni, mert a forintod egyre kevesebb dolgot vesz meg neked a boltban, romlik a vásárlóértéke.

Az infláció kiváltó oka a gazdaságban megjelenő áruk mennyisége (kínálat) és a fizetőképes kereslet közötti egyensúly megbomlása. Kétféle inflációról beszélünk emiatt keresletiről és kínálatiról.

Ha az embereknek „túl sok” pénze van keresleti infláció keletkezik. Tegyük fel, hogy egy paraszt család legkisebb fia felkerekedett egy nagy kalandra és megtalálta a dzsinnt a lámpásban. Mivel jó hazafi, a kívánsága az volt, hogy mostantól minden magyar mágikusan kapja meg a havi fizetése dupláját (köszönjük legkisebb fiú!). Könnyű belátni, hogy ha mindenkinek kétszer annyi pénze lesz, mint eddig, de ugyanannyi termék van a piacon, akkor az árak azonnal drágulni fognak. Hiába teremt a dzsinn pénzt hamarosan ugyanannyi parizert tudunk csak megvenni a boltban, mint korábban.

Kínálati infláció esetén a cégek termelési költsége nő, emiatt ugyanazon az áron csak kevesebb terméket tudnak gyártani, az eddigi kereslet túlkeresletként fog megjelenni. Előző példánál maradva, ha nem a mágikus dzsinnek kellett volna kifizetnie a növekvő bért, hanem a cégeknek, akkor ugyanannyi terméket csak drágábban tudtak volna előállítani.

Az infláció fajtái

Az inflációt mértéke szerint lehet csoportosítani. Alacsony az infláció, ha egy számjegyű a mértéke. Magas ha két- esetleg három számjegyű. Az ennél is magasabb inflációt nevezzük hiperinflációnak, ami katasztrofális esemény, lényegében megszűnik a pénz, pénzként funkcionálni. Kis történelmi kitekintés, Magyarország világelső a valaha volt legmagasabb infláció tekintetében. A második világháborút követően a pengő teljesen elvesztette értékét. Az árak minden 15,6 órában (!) megduplázódtak. Beszélünk még arról a jelenségről, ha negatív az „infláció”. Ebben az esetben erősödik a pénz értéke és ezt deflációnak nevezik.

Az infláció mérése


Az infláció egy arányszám, azt mutatja meg hogy az előző időszakhoz képest (ami lehet havi, éves, stb.) mennyivel változtak az árak. Ha tavaly a kifli ára 10 Ft volt, idén viszont 12 Ft, akkor 20% volt az infláció. Vagyis lenne, ha csak ezt az egy terméket vennénk figyelembe, de nem csak kiflin élünk. Ha például ugyanekkor a zsemle ára 20%-ot csökkent (12 forintról 10 forintra), akkor számunkra az infláció 0,0%.

A KSH, aki Magyarországon az infláció számításáért felel, ugyanezzel a módszerrel összeállít egy fogyasztói kosarat, amibe súlyozva beleszámít minden olyan terméket, amit egy ideális „átlagos” fogyasztó adott időszakban megvesz. Megnézik ennek a kosárnak az értéke mennyit változott az előző időszakhoz képest, ez lesz a fogyasztói ár-index. Ha kíváncsi vagy mi mindent vesznek figyelembe itt nézegetheted a listát. A termékekből nagyobb csoportokat képeznek, amiket az ábrán látható súllyal való megoszlásban vesznek figyelembe a fogyasztói kosárban.

infláció jelentése - fogyasztói kosár

A fogyasztói-árindex változás az átlagember számára fontos inflációs érték. A PMÁP kamatbázisát is ez adja és ez közelít legjobban ahhoz, hogy ténylegesen mennyit drágult az élet. Beszélünk még maginflációról is. Ezt úgy számítják, hogy kiszűrik az egyszeri hatásokat a fogyasztói-árindexből, így csak a tényleges, kemény adatok maradnak. Ez jól mutatja az árváltozások valódi tendenciáit.

 A fogyasztói-árindex csak közelítő értéket ad az élet drágulásáról, mert az ideális „átlagos” fogyasztó nem létezik. A fogyasztói kosárban minden van furulyától kezdve autóig, márpedig azért nem jellemző, hogy ezekből rendszeresen vennénk egyet-egyet. Ezért térhet el a saját fogyasztói-árindexed a hivatalos értéktől. Ha például élelmiszerre nem a kiadásaid 26,401%-át költöd, hanem 40%-ot, akkor az élelmiszer ár drágulás sokkal inkább érint, mint amit hivatalos inflációs adat indokolna. Tehát, amikor panaszkodsz arra, hogy az inflációs adat kamu, mert 10%-kal drágult a parizer a sarki boltban, akkor jusson eszedbe, hogy nem az adat kamu, csak eltér a te személyes és a hivatalos fogyasztói kosár egymástól.

Az infláció előnyei és hátrányai


Az infláció tehát ez, megmutatja mennyit romlott a pénz egy adott időszakban. Egyértelműnek tűnik, hogy ez nem jó nekünk, ki akarna többet fizetni a dolgokért. Vannak azonban az inflációnak nyertesei és vesztesei is.

Ha például 3% kamaton felveszel 1 millió Ft hitelt 1 évre, ha az infláció ugyanebben az időszakban 10% , akkor reálértéken kevesebbet kell visszafizetned. Nyertesei lehetnek az inflációnak a hitelfelvevők (gondolatébresztő: a legnagyobb magyar adós forintban a magyar állam, jó neki az infláció?). Semlegesnek tekinthető az infláció vállalkozóként, ha gyorsabban tudod növelni az áraidat, és munkavállóként, a béredet, mint az infláció.

Rosszul járnak a hitelt nyújtók, hiszen reálértéken kevesebb pénzt kapnak vissza, mint ha nem lenne infláció. Ha nem tudod növelni a fizetésed, legalább az infláció mértékének megfelelően, akkor vesztese leszel, hiszen egyre kevesebb dolgot fogsz tudni megvenni, ugyanazért a pénzért, mint addig. Az infláció a megtakarítókra is negatív hatást gyakorol. A párnacihában tartott pénzed, vagy az olyan befektetésekben, amik az infláció mértékét sem érik el, folyamatosan veszítenek értékükből, márpedig a pénzügyi függetlenséghez ennek pont az ellenkezőjét akarjuk elérni.

Most, hogy tudod mi az infláció jelentése, a mindennapjaid során figyelembe veheted döntéseidnél. Ha tudod, hogy folyamatosan veszít értékéből a fizetésed az infláció miatt, akkor tudatosan dolgozhatsz azon, hogy többet keress. A megtakarításaidban pedig olyan eszközökre helyezheted a hangsúlyt, amik felül tudják teljesítik az inflációt (pl. részvények, vagy bizonyos kötvények). A lényeg, hogy tartsd szem előtt pénzügyeid tervezésénél az inflációt is.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel és minden héten elküldjük legfrissebb cikkeinket!



0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük